-
1 συν-αείρω
συν-αείρω, = συναίρω; als tmesis rechnet man hierher σὺν δ' ἕταροι ἤειραν ἐϋξέστην ἐπ' ἀπή-νην, Il. 24, 590, sie hoben mit hinauf, σὺν δ' ἤσιρεν ἱμᾶσι, 10, 499, band sie zusammen, wo med., ἐπεὶ ἐκ πολέων πίσυρας συναείρεται ἵππους, 15, 680, Spitzner u. Bekker, vulg. συναγείρεται, Schol. erkl. συζεύξει, er spannt zusammen, so daß ἀείρω = εἴρω ware. Vgl. auch συνάορος u. σ υν.αίρω.
-
2 συναείρω
συν-αείρω, σὺν δ' ἕταροι ἤειραν ἐϋξέστην ἐπ' ἀπή-νην, sie hoben mit hinauf; σὺν δ' ἤσιρεν ἱμᾶσι, band sie zusammen; συναγείρεται, = συζεύξει, er spannt zusammen